Fogyókúrás programok Amerikában

eat-icon-70x70Az Egyesül államokban a kereskedelmi ügyeket felügyelő Federal Trade Commission (FTC) igazgatóhelyettese szerint a fogyókúra-ipar mindig ellenállt azoknak a felszólításoknak, hogy tényekkel igazolja állításait. Voltak, akik azzal érveltek, hogy túl drága lenne egy ilyen felmérés, volt pedig, aki azzal a meglepő érvvel állt elő, hogy ők végül is egy álmot adnak el, és a tények csak megzavarják ezt az álmot.

Az Egyesült Államokban létezik olyan szervezet, amely a testméretek és testsúly alapján történtő megkülönböztetés ellen harcol, ennek orvos tanácsadója szerint ez az érvelés egyszerűen az emberek arculcsapása.

Az Annals of Internal Medicine (az egyik legtekintélyesebb belgyógyászati szaklap) szerzői alapos munkával összegyűjtötték a fogyókúrás programokra vonatkozó adatokat. Összesen 108 cikket találtak a szakirodalomban az elmúlt 10 évben. Már ez sem túlságosan magas szám, de ezekből mindössze 10 volt értékelhető. (Nem tekintette például értékelhetőnek az olyan felméréseket, amelyek 12 hétnél rövidebb időszakról szóltak).

Még ezek a felmérések sem voltak kifogástalanok, mert időnként nem vették figyelembe azokat, akik valamilyen okból kimaradtak a programból. Közöttük egészen biztosan voltak olyanok, akik éppen a sikertelenség miatt maradtak ki, tehát így az adatok torzultak.

A programok nem olcsók: a legolcsóbb 65 dollár 3 hónapra, a Weight Watchers program 167 dollár, míg az orvosi ellenőrzés mellett folyó alacsony kalóriájú kezelés akár 2000 dollárt is elérhet. Miután ezek eredményessége sem bizonyított, érdemes a legolcsóbb, vagy akár az ingyenes programokat igénybe venni.

A Harvard egyetem orvos specialistája, Dr. Balckburn szerint az egyszerű tanácsadás (diéta és sport) legalább annyira eredményes, mint a bonyolult programok.

Az egyetlen program, amelyre vannak komoly adatok, a “Weight Watchers” program. Ebben 423 egyént mértek fel, akiknek átlagos testúlya 100 kg körül volt. Két év után a programban résztvevők átlagosan 3 kg-ot fogytak, szemben az ellenőrző csoporttal, ahol nem volt jelentős testsúlyváltozás.

A cikk szerzői megvizsgálták az “Optifast”, “Health Management Resources” és a “Medifast” programokat is. Ezek orvosi ellenőrzés mellett 800-1500 kalóriás diétát alkalmaznak. A felmérés szerint akik betartják a diétát, testsúlyuk akár 15-25 százalékát is leadhatják. Sajnos azonba ezek a felmérések sem igazán megbízhatók, egyrészt mert nem véletlenszerűen válogatták a kezelésbe bevont és kívül maradó egyéneket, másrészt a páciensek legalább fele abbahagyta a kezelést és az ő adataikat nem vették figyelembe.

Az internetes programok közül az eDiet-et vizsgálták. A vizsgált személyek egyik csoportja az internetes fogyókúrát végezte, míg a másik egy egyszerű tanácsadó füzetet kapott. A programban résztvevők egy év alatt testsúlyuk 1 százalékát adták le, míg a többiek (tehát akik nem vettek részt a programban) 4 százalékot! A program vezetője nem tagadja az eredményeket, de azt állítja, hogy folyamatosan javíják a módszert és egyéni tanácsadással már jelentősebb sikereket lehet elérni.

Az általános tapasztalat szerint, ha mégis sikerül súlyt leadni, akkor is a felesleg egy harmada már az első évben visszajön, a következő évben pedig még egy harmad. Öt éven belül szinte mindenki visszahízik.

Úgy tűnik, néhány nagyon elszánt embernek szinte minden beválik, lefogynak, és úgy is maradnak, míg a a túlynomó többség bármilyen fogyókúra után visszahízik.

A cikk nem is foglalkozik azokkal a módszerekkel, amelyek inkább divatnak tekinthetők, mint módszernek (vércsoport-diéta, választódiéta, tojásdiéta, stb). Szintén nem foglalkozik a hatásosnak tűnő Atkins-diétával, valószínűleg azért, mert ártalmatlansága nem igazolt. Ezekről magyar nyelven is részletesen olvashatunk “A szépség orvosi szemmel” című könyvben.

A fenti cikk teljes változata itt olvasható: New York Times

 

A HMR program képviselői levelet írtak a szerkesztőségnek. (Ez a program nem szerepelt a feldolgozottak között). Szerintük a költségek összehasonlítása nem mindig igazságos, ugyanis egyes programot élelmiszert vagy táplálékkiegészítőt is tartalmaznak. Ezen kívül szerintük nem a randomizált vizsgálat az egyetlen elfogadható módszer egy diéta hatásosságának elbírálására.

Vélemény, hozzászólás?